Keresztül-kasul a Börzsönyön -1. rész

Madárdalos erdők- mezők, virágba borult változatos élőhelyek, erőt próbáló hegyek-völgyek, csörgedező patakok... ez vár arra, aki mostanság rászánja magát egy kis börzsönyi bolyongásra!

Kiindulópont: Kisinóci turistaház

Megközelítés tömegközlekedéssel: Budapestről vonattal mehetünk Kismarosig, ahol buszra váltva juthatunk el Kóspallagra, ahol a templonál szálljunk le. Innen a régi kék sáv jelzésen, mely az országúton halad juthatunk el leggyorsabban a kisinóci turistaházhoz.

Útvonal: Kisinóci turistaház S+ Pokol-völgy S+  Inóci-nyereg S+ S háromszög Kilátóhely S+ Kollár - völgy S négyzet István -bérc S négyzet Vasedény kulcsosház K négyzet Gács-nyereg  K sáv Luczenbacher út K sáv Hálás-bérc K sáv Kisinóci turistaház

Jellemzők: rövidebb túra, sok emelkedővel. Gyertyányos-tölgyesek, bükkösök, fenyvesek, patak parti és patakon átívelő ösvények, sziklagyepes élőhelyek teszik változatossá az utat.

Táv: kb 14 km

Időtartam: kb 4 óra

Nehézség: nehezebb túra

Megjegyzés: Aki bírja, folytathatja a túrát Kisinócra visszaérve Zebegény felé (lásd Keresztül-kasul a Börzsönyön -2. rész )

Változó természet...

 

Attól függően, hogy mikor szánjuk rá magunkat a túrára nagyon sokféle élményben lehet részünk. Az alábbi képek 2014. április elején készültek. Remek alkalom egy kis botanikai felfedezésre: érdemes időt szánni a sokféle színben pompázó, rafinált virágformákra, ahelyett hogy csak elrohanunk mellettük. Nézzük a beporzó rovarokat csábító megoldásokat és egyéb érdekességeket...

 

Kis télizöld meténg: előfordulási helyein, a gyertyányos-tölgyesekben helyenként a talaj nagy részét beborítja lila virágaival és fényes, örökzöld leveleivel.
Főzetét a népgyógyászat mint vizelet-hajtót, légúti és emésztőszervi panaszok orvosságát alkalmazza. A gyógyszeripar vérnyomáscsökkentőt készít belőle.

 

A tavaszi lednek érdekessége a virágai színe. Egyszerre láthatunk rajta piros és kékes virágokat. A fiatalabbak pirosasak, elvirágzáskor egyre kékebbek. Ezt a jelenséget az antocián nevű színanyag okozza. Ez a növényekben gyakori színanyag a kémhatás változására a színének a megváltozásával reagál (vagyis indikátor): savas kémhatás esetén piros, lúgos kémhatás esetén kék lesz. Virágok színénél ez jelzés a megporzó rovarok számára, mert a már megtermékenyített, elvirágzóban lévő virágot nem érdemes felkeresni.

Mi jut eszedbe első ránézésre erről a virágformáról?
Egy pillangó?! Pontosan ez a megnevezése ennek a virágtípusnak: pillangós virág.
Ha kicsit közelebbről is szemrevételezzük, akkor akár vitorláshajóra is gondolhatunk: a 2 alsó sziromlevél csónakká forrt össze, melyhez kétoldalt evezőkként csatlakozik további 2 sziromlevél, a legszélesebb, felül levő szirom pedig maga a vitorla! Nézzétek csak meg a saját szemetekkel legközelebb!!!

Tavaszi kankalin: Kulcsocska illetve Szent Péter kulcsa néven is ismert virág, utóbbi nevét állítólag arról kapta, hogy a virágok úgy nyílnak, mintha kulcsok lennének egy kulcscsomóban.

A tavaszi kankalin virága aranysárga, enyhe méz illatot áraszt. Március-áprilisban virágzik. A szár végén ernyő formában csoportosulnak, belsejükben 5 narancssárga pötty található.

A kankalinból kiváló idegnyugtató, szíverősítő tea készíthető.

Ezeken kívül még pár betegség, amire jó hatással van: köhögés, reumatikus panaszok, bőrkiütés és fejfájás.

A salátaboglárka zsenge, fiatal leveleit tavasszal nyersen lehet fogyasztani, íze a salátalevélére hasonlít, később azonban,a virágzáskor mérgező.
Levelei fényes zöldek, tőállásúak, hosszú nyelűek, kerekdedek, ép vagy csipkés szélűek. Fénylő aranysárga virágai magányosan állnak a szár végén. A virágzás előrehaladtával egyre fakulnak.

A bogláros szellőrózsa üde erdőkben lombfakadás előtt bont 1-3 aranysárga, kocsányon ülő virágot, mely számtalan, szintén sárga porzót is tartalmaz.
A szár felső harmadában-negyedében található két-három mélyen szeldelt levél, melyet keskeny lándzsás, fűrészes szélű levélkék alkotnak.

Kora tavasszal a talajon felfedezhetjük a kis bükk magoncokat.
Gondoljunk bele, mennyi idő szükséges, hogy egy ilyen pirinyó növénykéből...

... égig érő, szürke törzsű bükk legyen!

Keltikés aljnövényzet

Odvas keltike: Föld alatti gumója az évek során növekszik, dió nagyságú, belseje üreges, fala vékony. Erről a gumóról kapta nevét is.
Lombfakadás előtt virágoznak, miután a fák levelei elveszik a fényt, visszahúzódnak a föld alá, ahol gumójuk, vaskos száruk tartalék tápanyagaival vészelik át az évet.

Virágai lilák, fehérek, rózsaszínűek és krémszínűek is lehetnek, a szárvégi fürtben virágoznak

Az ínfüveknek érdekes terjedési stratégiája van: az anyanövény vékony indákat növeszt, amelyek minden irányban elkúsznak a talajon. Ezeken már fejlődnek az utód növények, melyek legyökeresednek, új növényt létrehozva.

Szára az ajakosvirágúak családjára jellemzően szögletes, szőrökkel borított.
Az ajakos virágok élénk kasmírkékek fürtben nyílnak a szár végén.

Vadárvácskának is nevezett, hazánkban is őshonos egyéves vagy rövid életű évelő.  

Apró, többszínű virágai rendszerint a lila, a kék, a sárga és fehér árnyalatait vonultatják fel.

Háromszínű viola: elterjedt gyógynövény. Külsőleg az ekcéma gyógyítására készítenek belőle borogatásokat. Több teakeverék alkotórésze, fogyasztása ártalmatlan, káros mellékhatása nincs. Dekoratív levelei és enyhén mentás íze miatt gyümölcsteák készítésére használják.

Kónya vicsorgó. Népies nevei beszédesek: alattomos fogocsán, pikkelyes farontó, rejtekvirág. Üde erdők fafajainak gyökerén élősködik: bükkön, gyertyánon, mogyorón. Tömzsi, hajlott szárán csak pikkelylevelek láthatóak. Az egész növény klorofill nélküli, rózsaszín vagy fehér, húsos, kissé viaszosnak tűnő. Virágai ugyanilyen színűek. A virágzás előrehaladtával a virágok fakóbbak lesznek,a szár pedig kiegyenesedik Föld alatti vastag rizómája barna, rajta több hajtással.

A foltos szalamandra élénk színe figyelmeztet mérgező bőrváladékára , mely szembe vagy szájba jutva nyálkahártya gyulladást okozhat, kisebb testű emlősök esetében pedig ez társulhat izomrángással és szapora légzéssel is.
Kora tavasszal (március-április) előbújnak talajüregben, korhadt fatörzsek alatt húzódó telelőhelyükről, ahol nemritkán több példány is együtt vészeli át a hideg időszakot. Elsősorban alkonyati, éjszakai aktivitású, de tartósan esős időszakban nappal is megfigyelhető.
A foltos szalamandra elevenszülő (ún. vivipar). A lárvák anyjuk testében fejlődnek sokáig és csak a fogantatást követő év tavaszán jönnek a világra. A nőstények éjjelente "szülik meg" lárváikat (40-60 kis szalamandrát is világra hozhat egy anyaállat).