Keresztül-kasul a Börzsönyön -2. rész

Minden évszakban megkapó kilátások, tavasszal virágba borult rétek, ligetek... ne riadjunk vissza a kaptatók láttán, a tetejükön fenséges látvány és kellő pihenő vár...

Panoráma a Hegyes-tetőn álló Julianus barát toronyból

Kiindulópont: Kisinóci turistaház

Megközelítés tömegközlekedéssel: Budapestről vonattal mehetünk Kismarosig, ahol buszra váltva juthatunk el Kóspallagra. A templomnál szálljunk le. Innen a régi kék sáv jelzésen, mely az országúton halad juthatunk el leggyorsabban a kisinóci turistaházhoz.

Útvonal: Kisinóci turistaház K sáv Kóspallag Kálvária -domb KS sáv Kóspallag Kis-Hanta-patak PS sáv Boglya-kő P sáv Toronyalja- horgásztó Pusztatorony (Bibevár) Szent- Gál- föld PZ sáv Fehér-forrás csoport KP sáv Törökmező turistaház K sáv Csernák-kút Köves-mező Világos tér KS Hegyes-tető (Julianus- barát torony) KS sáv Világos tér S sáv Remetekereszt-bérc Málnás-völgy S háromszög Zebegény- Trianon emlékmű Kálváia-domb

Jellemzők: Közepes hosszúságú túra két nagyobb emelkedővel, amit viszont kár kihagyni a pompás panoráma miatt (Köves-mező, Hegyes-tető)

Táv: kb 20 km

Időtartam: kb 6 óra

Nehézség: közepesen nehéz túra

Megjegyzés: Aki beéri egy emelkedővel, az a meredekebbet kihagyhatja- bár kár érte -és Köves-mező után az erős hegymenetbe váltó KS sáv jelzés helyett választhatja a S sáv jelzést. Így nem csak emelkedőt, de néhány kilométert is megspórolhatunk.
Zebegényről Budapestre vonattal juthatunk vissza legegyszerűbben.

Úton- útfélen - látnivalók

Amit biztosan láthatsz...

 

Kóspallag, Kálvária- domb 

Maga Kóspallag a Börzsöny legfiatalabb települése. A 18. században, Mária Terézia uralkodása alatt telepítette be gróf Grassalkovich Antal. Lakóinak egy része tót, más része német telepes volt, jellemzően katolikus vallásúak. Templomát 1804-ben szentelték fel.
A település és környéke a 19. században és még a 20. század elején is híres dohánytermő vidék volt.

Az új kék sáv jelzés a kóspallagi Kálvária- dombon vezet át. A domb tetején három hiányos, részben betonnal pótolt vagy helyettesített, egykori terméskő feszület áll.  A kopár felszín botanikai szempontból kiemelkedő jelentőségű.

Kilátás Kóspallagra

 Bibervár

Kóspallagtól délre kb. 2-3 km-re a Kismaros felé vezető út bal oldalán találjuk egy kis domb tetején az egykori őrtorony maradványait. Az 1980-as években végzett ásatás szerint kisméretű, lakótoronyból és udvarból álló erősség volt, amely legkésőbb az 1260-as években épült. A várat egyszerűen Toronynak nevezték. Pusztulását ellenséges támadás okozhatta a XIII. század végén vagy a XIV. század elején.

A népi emlékezet szerint a Torony lakói óriások voltak. Utolsóként egy Mnyi nevű öregember és leánya élt itt. Hatalmas étvágyukkal egy egész ökröt meg tudtak enni. A lány sokat sétált a környéken, és egyszer meglátott egy szántóvető embert. Nemigen ismerte a halandó embereket, így kötényében hazavitte új játékszerét. Az apja azonban ráparancsolt hogy vigye vissza szekerestül a rémült parasztembert, és ne bántsa többé sem őt, sem társait, mert az ő munkájuk tartja el mindkettőjüket

A Bibervár maradványa - nem sok maradt belőle
Laszlo Keseru (C ) http://www.panoramio.com/photo/21140014

 Törökmező, Fehér- forrás -csoport

A Törökmező a Börzsöny egyik legnagyobb hegyi legelője. A környező települések lakói az egykori zárt erdő helyén hozták létre, s részben legelőként, részben kaszálóként hasznosították.

A Törökmező hegyi legelőjének sztyepprétjein számos ritka növényfaj találja meg életfeltételeit.  

Kora tavasszal, március és április folyamán csodálhatjuk meg a tavaszi hérics 3-6 cm átmérőjű, aranysárga szirmokból álló virágzatát.A feltűnő szépségű növény tudományos nevét (Adonis vernalis) az ógörög mondák férfi szépségéről kapta. A legelő állatok nem bántották, mivel erősen mérgező hatású.

Az állatok itatására a rét szélén fakadó Fehér-forrás vizét hasznosították. A víz felfogására lépcsőzetes vályúrendszert alakítottak ki: innen ered a Hét vályú elnevezés. Az itatót - a későbbi bővítés után - Tizenegy vályú néven említik.

A Szent György naptól Szent Mihály napig a Törökmezőn legelő, sokszor több ezer állat számára az itató közelében éjszakai szálláshelyet is kialakítottak. Az aklokat az 1980-as évek közepéig használták.

A Fehér-források környéke hangulatos pihenő hely. Itt egyszerre 4 forrást is találunk.

 

Köves- mező

Törökmezőről kaptatón keresztül juthatunk el Köves- mezőre.

Mielőtt a ligetes fás részhez érünk az emelkedőn érdemes visszatekinteni, mert szép kilátás nyílik a Börzsönyre. 

Visegrádi vár

Köves-mezőre érve kitűnően rálátni a Duna túloldalán magasodó visegrádi várra.

A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária királyné. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, tette a korszerű katonai elvárásoknak megfelelővé. Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy lakótoronyból állt, amely egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület.

Károly Róbert idején a főváros Visegrádra került. Az évszázadok során többször a Fellegvárban őrizték a szent koronát a koronázási ékszerekkel együtt. A török időkben a vár óriási pusztítást szenvedett. Helyreállítása 1870-es években kezdődött.

 

Julianus barát torony

A Dunakanyar legszebb körpanorámáját kínáló, csaknem tizenöt méter magas, középkori bástyát idéző Julianus-kilátó látványában, stílusában mintegy válaszol a visegrádi várnak. Tetejéről nemcsak a Dunára, a belső Börzsönyre is páratlan kilátás nyílik.

Zebegényi Kálvária-domb és Trianoni emlékmű

A Kálvária-domb déli oldalán 1853-ban tornyos kápolnát építettek egyéni adományokból, amely ma az emlékműegyüttes része.A kápolnához illeszkedően két félig zárt szimbolikus sírkert csatlakozik, amelyeket pergolák, öntöttvas kerítések határolnak. A pergolák gúla alakban egymás fölött ismétlődő halmokat ábrázolnak, a tetejükön kereszttel. A központi sírkert középpontjába oszlopon álló, kétszeres életnagyságú bronz Krisztus fej került.
A kápolnától délre került az együttesnek az 1956-os forradalomra emlékező része.

A Kálvária- domb északi oldalán, meredek hegyfal felett áll az Országzászló emlékműve egy hét lépcsőfokkal megemelt területen a 21 méter átmérőjű, nyolcszög alakú alacsony falon belül. A zászlórudat négy kőoszlop fogja közre. Ezek eredetileg 80 centiméterrel magasabbak lettek volna és a terv szerint nagy kettős kereszteket állítottak volna a tetejükre, amelyeket esténként kivilágítottak volna, de egy műszaki ellenőr az építkezésnek ezt a részét leállíttatta. Most Zebegényre nyúlik gyönyörű kilátás innen.

Változó természet...

 

 

A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) pompás megjelenésű tavaszi növény, amely már a középkorban fontos szerepet játszott a népi gyógyászatban. Erre utalnak népies nevei, a kehgyökér, táragy, tályoggyökér. Mérge voltára vonatkozik görög eredetű neve (hellein-ölni, bora-étel), amely ételmérgezőt jelent.

A mezei zsurló 10-25 cm magas, barna színű, toboz alakú termőszára már márciusban megjelenik. Amint a spóráit elszórta, hamar eltűnik, és helyén kifejlődik a nyári meddőszár, mely halványzöld, elágazó, vékonyka, 20-80 cm magasságig szökkenő ág.
Népies neve kannamosó, mert kovasav tartalma miatt nemesfémből készült tárgyak, edények súrolására is alkalmas. Szagtalan, íztelen, a fogak alatt csikorog.

Zsombéksás

"Erdőgazdálkodás"

Virágba borult Börzsöny