Ahogy rövidülnek a nappalok és ködbe burkolódzik a táj az emberek többségét
inkább a kényelmes otthon melege vonzza, semmint az egyre frissebbé váló levegő
és a zihálva legyőzött meredélyek. Most mégis arra szeretnélek ösztökélni
kedves Olvasó, hogy egy pár órás túra erejéig húzz bakancsot és indulj "követ hegyezni"!
Kiindulópont: Biatorbágy (Budai - hegység)
Megközelítés tömegközlekedéssel: Budapestről a Déliből és Keletiből is
gyakran indulnak vonatok, mindössze 20-25 perces menetidővel
Útvonal: Biatorbágy vasútállomás- P+ - Viadukt - P- -Kő-hegy -Szép-kapuvölgy - P- P+
-Szent-Vendel-kápolna P+ - Biatorbágy P-
Jellemzők: rövid körtúra kaptatókkal, formás sziklaképződményekkel, szép kilátással
Táv: kb 10 km
Időtartam: kb 3 óra
Nehézség: közepesen nehéz
Megjegyzés: a túra helyenként igen meredek szakaszokon vezet, ezért száraz időben,
jól tapadó bakancsban érdemes nekivágni az útnak.
Úton- útfélen - látnivalók
Amit biztosan láthatsz...
Biatorbágyi viadukt
Biatorbágy leghíresebb építménye az egykori vasúti völgyhíd. A több
mint száz éves (1884-ben épült az első vasúti híd, majd ezt követte
1898-ban a második) viadukt leginkább Matuska Szilveszter robbantása révén került
a köztudatba. Az 1931-ben elkövetett merénylet 22 halálos áldozatot követelt.
Ma már vonatok nem közelekednek itt, de az északi hid kerékpáros útként üzemel
és egy lépcsősoron keresztül könnyedén megközelithető.
Kő-hegy (Kőorr)
![]() |
| Magyarországon az egyetlen völgyhíd, amely kettős sínpárral rendelkezik |
![]() |
| Érdemes felsétálni a híd tetejére, mert szép kilátás nyílik a környező tájra. A két híd között, Biatorbágy felől érkezve jobb kéz felől egy lépcsősor vezet fel a viadukt tetejére. |
Kő-hegy (Kőorr)
Biatorbágyról a piros jelzésen haladva juthatunk el a vadregényes sziklák nyújtotta kilátópontokig- mert hogy több is akad belőle a Négyes- és Hármas- sziklán.
![]() |
| Impozáns kilátás a Kő-hegy tetejéről |
![]() |
| Távolban Biatorbágy a viadukttal |
![]() |
| A szemközti hegyről is jól látszanak a Kő-hegy sziklaalakzatai |
Kaptárkövek
A sokat mondó elnevezés mögött még több rejtély húzódik. Mai napig vitatják
a tudósok, hogy kik és milyen céllal vájhatták a "vakablakokat" az
országszerte, de különösen a Bükkben elterjedt sziklakúpokba,
sziklaalakzatokba.
Bár a kaptárkő elnevezés ragadt meg a köztudatban, korántsem biztos, hogy
méhészeti célokra, kaptárokként használták ezeket a kőfülkéket. Sok fülke
mérete, elhelyezkedése nem lenne alkalmas méhcsaládok megtelepedésére. Felmerült
az urnatemetkezés lehetősége is, ám a legmegalapozottabbnak a vallási
szertartásokkal kapcsolatos elképzelések látszanak. A sok ellentmondás és
megfelelő bizonyítékok hiányában ebben a magyarázatban sem lehetünk biztosak.
Ami viszont biztos, hogy a Kő-hegy lábánál mindenki testközelből
megnézheti-tapogathatja ezeknek a rejtélyes szikláknak néhány képviselőjét.
Kaptárkövekről bővebben itt olvashattok és
láthattok sok-sok fotót...
Szent- Vendel kápolna
Szent- Vendel kápolna
A kápolna első írásos említése 1817-ből való. Szily József udvari tanácsos építtette, védőszentje pedig Szent Vendel lett, aki a pásztorok védőszentjeként ismert. A klasszicista stílusú kápolna márvány sírfedele alatt Szily Antal nyugszik, aki a kápolna berendezésében játszott szerepet. Sajnos ebből ma már nem sokat láthatunk: az oltárkép elpusztult, a belső eredetileg fa felszerelés megrongálódott, a sírboltot feldúlták. Magát az épületet viszont szépen rendbe tették, vigyázzunk rá.
Változó természet...
Attól függően, hogy mikor szánjuk rá magunkat a túrára nagyon sokféle élményben lehet részünk. Az alábbi képek november közepén készültek. És bár röpke 2-3 órát töltöttünk a szabadban, nagyon sok mindent láttunk. De beszéljenek a képek inkább...
![]() |
| A tél közeledtének legbiztosabb jele az érkezésüket hangos gágogással bejelentővadludak, akik a messzi északról érkeznek hozzánk telelni |
![]() |
| A kifejlett szarvasbogarak a röpke nyári nász után elpusztulnak, ősszel már csak elhullott példányok maradványaival találkozhatunk |
![]() |
| A novemberi napsugarak még kicsalogatják a kövi poszméheket is védett családi fészkükből |
![]() |
| Piros tarkó, fekete kabát, nagy fehér vállfoltok, tarkóig húzódó fekete bajusz és fakopácsolás |
![]() |
Nos ki is ez a szorgos kopácsoló?
Nem más, mint a nagy fakopáncs hím egyede |
![]() |
| A Weörös Sándornak is ihletet adó, ősszel izzó galagonyát szivgyógyszerként alkalmazza a népi gyógyászat |
![]() |
| Vidám erdőszéli színfolt a kecskerágó rózsaszín-narancs tok termése, melyben inkább csak gyönyörködjük, hiszen mérgező! |
![]() |
| Az őszi lombhullató erdők egyik szép képviselőjea harkákytintagomba, mely nevét a madár fehér pettyes kézevező tollairól kapta |
![]() |
| Jellegzetes virágáról könnyű felismerni a csucsort vagy más néven ebszőlőt. |
![]() |
| Úton-útfélen találkozhatunk ezekkel a sárgán virító, aprócska virágokkal, melyek a pimpók nemzetségébe tartoznak |
![]() |
| Kis szerencsével akár kíváncsiskodó ibolyára is akadhatunk |
![]() |
| Apró gyöngyökre az erdőben is bukkanhatunk: a kölesnyi méretű fényes fehér makkocskák az erdei gyöngyköles termései |
![]() |
| Kettesével álló tűlevelek, tojásdad toboz, szürkésbarna, barázdált kéreg. Semmi kétség erdei fenyővel van dolgunk. |





















Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése